Pár éve gondolkodtam el arról, hogy mi (lehet) a baj a videójátékokkal, főképp a régebbi klasszikusokkal.
Vagy direkt olyan nehézre csinálták őket, hogy leginkább csak a haladóbb, de főképp HARDCORE gémerek tudják végigvinni/végigcsinálni, vagy én nem vagyok elég ügyes hozzájuk (főképp amiatt, hogy a régebbieket többnyire nem, vagy csak ingyenes demó verzióban tudtam játszani, és elég silány emiatt bennük a jártasságom).
Nagyon szeretném tudni, hogy mi miatt kellene elengednem azt, hogy bármelyiket is végig tudjam játszani. Mert lehet, hogy el kell engednem ezt is, mert túlzottan szétszórt a fejem ahhoz, hogy tudjak velük foglalkozni, és ebben is kellene szakember segítsége, mint ahogy bármi másban is.
Nem tudni, hogy most mi igaz rám, és a videójátékokra is.
Lehet, hogy ha neurotipikus lennék, vagy max. asperger szindrómás az autizmus formájaként, sokkal jobban mennének akár a videójátékok. De mivel gyermekkori autizmus a diagnózisom, ezért lehet, hogy ilyen bizonytalan ez a dolog is, mint minden más is az életemben.
