Ahogy egy NAGYON ÁTLAG ember látna minket...

Ha egy NAGYON ÁTLAG emberrel ismerkednénk meg, és meglátná, esetleg tanulmányozná a mi helyzeteinket, amikben most vagyunk, akkor a következőket mondaná nekünk (főként édesanyámnak):

• "Ez a fiatalember el van kényeztetve!!"
• "Csak azért depressziós, mert lusta, és nem hajlandó semmit sem csinálni!!"
• "Mindentől megóvta a fiát, kedves anyuka, még a házimunkától is, azért nem csinál semmi ilyesmit!!"
• "Ha szigorú(bb)ra fogta volna a fiát már egészen kis korában, kedves anyuka, akkor ő tudná, mit jelent az a szó, hogy "felelősség", és akkor sokkal jobban működne ez a kölök!!"
• "Az ön hibája, kedves anyuka, mivel így kudarcos lesz a fia, és az ön halála után ez fekete jövőt biztosít számára MINDÖRÖKKÉ!!"
• "Nem kellett volna hinni az ilyen szakember(féleség)eknek, akik azt mondták a fiáról, hogy autista, hitt volna azoknak, akik ezt cáfolták önnek, és "tudták", hogy csak Ön kapatta el, és óvta túl mindentől, kedves anyuka!!"
• "Csak kemény munkára kell(ene) fogni ezt a fiatal urat, és már nem lesz/lenne depressziós, és unatkozós"
• "Ha engedett volna xy vasszigorának, kedves anyuka, akkor a fia (sokkal) többre vihette volna, mert (ma már) kitartó lenne!!"
• És még sok más szemét beszólás, megnyilvánulás.

Ebből látszana meg, hogy csak egy elkényeztetett idiótát látnának bennem a NAGYON ÁTLAG emberek. Nem nézné meg, miért nem merek felelősségteljes dolgokba belevágni, miért félek a kudarcok következményeitől, meg minden.

Szerencsére leginkább csak olyanokkal vagyunk kapcsolatban, akik értik a problémá(inka)t, és amiben tudnak, segítenek.