Aggályaim

Most két számomra aggasztó dolgot mondok el mindenkinek.

1. Hogy ha el tudok indulni a szoftverfejlesztés és a számítógépes animáció útján, mert tudtunk szerezni hozzá egy mentort, és megemlítjük neki, hogy vissza szeretném hozni a hagyományos fizikai média formát, és nem teljesen digitális formában kiadni az animációs sorozataimat (pl. Netflix-en) és a játékaimat (pl. Steam-en), akkor a mentor egyből elutasító lesz ezekkel szemben környezetvédelemre és az úgymond praktikusságra hivatkozva. És lehet, hogy azzal sem lehet meggyőzni, hogy a digitális disztribúció és az online film- és sorozatnéző (angolul streaming) oldalak veszélyesek a 12 éven aluli gyermekek biztonságos multimédia használatára nézve, és egyre inkább lustaságra késztetik őket azzal, hogy csupán egy kattintással minden tartalom elérhető, mert ezek miatt már nem akarnak sokan kimozdulni a boltokba filmeket, játékokat vásárolni. Még arról is szentül meggyőződne, hogy lemezeket gyártani túl költséges és környezetszennyező lenne (az utóbbi problémáról és megoldásáról már több blogbejegyzésben is írtam). Elhinné, hogy csupán az ilyen oldalakon elég a szülői felügyeleti beállítás, hogy biztonságosan tudják a gyerekek használni azokat. És azt, hogy ezeké az online oldalaké és platformoké a jövő, de én "benne ragadtam a múltban".
2. Egyre inkább igazuk lesz a vegán/vega életmódra áttérő embereknek (főképp celebeknek), akik többségének nem csak az egészségük érdekében kell ezt meglépniük. Sajnos amiatt van ez, mert a hústermelés, tejtermesztés, haszonállatok tenyésztése, takarmányozása, stb. már egyáltalán nem minőségi alapon zajlik, mint régen. A füveket műtrágyázzák, amit szegény szarvasmarhák kénytelenek legelni. Továbbá a marhákat, csirkéket, és a sertéseket mindenféle mesterséges tápokkal etetik. Ezért is van az, hogy (a műtrágyázott fű mellett) a marhabélgáz üvegházhatást okozzon. Ha a minőség elsődleges, és a profit csak másodlagos szempont lenne az élelmiszer termesztésben, de még más dolgok gyártásában is, akkor nem lenne káros a környezetre a sokat emlegetett fogyasztói társadalom mellett.

Ha ennyire idáig fajul a világunk, akkor már tényleg nincs remény a jó jövőre. Hiába mondanak utopikus jövőt egyesek, minden arra utal, hogy sajnos inkább disztópia lesz (2118-ról már írtam 2 részes blogbejegyzést).