Leamortizált egészségem

Én is éltem a boldog húsevők, tortaevők, mindenevők nyugodt kis életét, nem volt semmi bajom.

Egyszer csak egy torta evés után problémáim lettek. Kihagytam valamennyi időt, majd ismét ettem, ekkor ismét bajom lett tőle.

Majd 2018-ban, egy szomorú augusztusi napon nagyon beteg lettem egy húst is tartalmazó ebéd után. Eléggé nehezen jöttem helyre ebből az állapotból és ekkor a vizsgálat kiderítette, hogy innentől kezdve nem ehetek:

gluténos, laktózos, vajas, tojásos, húsos ételeket. Ekkor azt gondoltam, hogy akkor bizony én éhen fogok halni, mert ha ezeket nem ehetem, amik pedig a kedvenceim, akkor mit fogok én enni, biztos, hogy éhen halok (mert ugyanis nagyon kevés-féle ételt eszek meg amúgy is, mivel autizmusom miatt szelektív evő vagyok, pl. gyümölcsöt egyáltalán nem ettem eddig és a zöldségeket sem szeretem.

Aztán szépen lassan, egy dietetikus segítségével fel lett építve az új étkezési rendszerem. Folyamatos probiotikum, enzim és vitaminok szedése szükséges. Közben nem haltam éhen, most sem halok éhen, szóval így is lehet táplálkozni, amit eddig nem is gondoltam volna.

Amióta ilyen bajaim vannak az átlagos, mindenki által fogyasztott kajákkal, folyamatosan olvasgatom, hogy mi lehet ennek az oka. Amit találtam, az sajnos eléggé elkeserítő: génmódosítás a búzánál, antibiotikummal tömött állatok, így a hús is káros, valamint a rengeteg adalékanyagok is.

Azt tapasztalom, hogy sajnos egyre több embernél jelentkeznek a glutén, laktóz és egyéb problémák, tulajdonképpen senki sincs bebiztosítva, hogy előbb vagy utóbb ne okozzon neki egészségügyi problémát valamelyik ételféleség.

Hát kérem, meddig mehet ez így?