Nagy(p)apa meséi kisunokáinak valamikor a 21. század közepén

Unokái látogatják meg egy még 20. század utolsó évtizedében született nagyapjukat, valamikor a 21. század közepe körül, majd elkezdik őt kérdezgetni az ő gyerekkoráról:
- Nagyapa, milyen gyerek voltál?! - kérdez(get)ik a jóságos idős embert kis- és nagy unokái.
- Én valamikor az 1990-es évek elején születtem, még ilyen régen. Akkor még minden másabb volt, mint most. Biztonságosabb volt a multimédia világa, nem kellett semmilyen felhasználói fiók, hogy bármilyen információhoz, zenéhez, képhez, hírhez, filmhez, sorozathoz, számítógépes-, és videójátékhoz hozzáférjenek az emberek. Minden fizikailag volt elérhető. Még voltak olyan ételek, amik állatok húsából, tojásából, tejéből készültek, és nagyon finom volt. Akkor még olyan étel is volt, amit akkor úgy hívtunk: Mogyoró. Még nem vették el az embertől ennyi minden munkakört munkalehetőséget a robotok. A kezünkben volt minden információ, hír, film, szoftver, mindenféle letöltések nélkül. Mindenki el tudott menni sétálni, sokat mozgott, mert megtehette, EMBERI kapcsolatokat is tudott teremteni, és még minden mást csinálni, amihez két ember kellett, de ma már ezekből sem maradt meg semmi, mivel ma már abszolút minden elérhető lett ONLINE.
- És milyen volt kézben fogni minden médiát, és hogy tudtatok meglenni letöltések nélkül? - kérdezte az egyik (8 éves) unoka, amire a nagyapa így válaszolt:
- Régen nem volt Netflix, se semmilyen stream-elős, letöltésben vásárlós oldal, csupán fiatal felnőtt voltam, amikor mindezek létrejöttek. Viszont volt olyan, hogy videó- és magnókazetta, amin keresztül lehetett látni, és hallani dolgokat. A videókazetta filmek, képes műsorok lejátszásához, felvételéhez voltak alkalmasak, a magnókazettára pedig ugyanezen lehetőségek vonatkoztak, de csak hanganyagokra, zenékre. Voltak bakelitlemezek zenékre. Voltak Floppy lemezek, amikben lehettek szoftverek, dokumentumokat, és bármilyen fájlt lehetett rá menteni. Voltak még optikai lemezek, amik kerek korongok voltak lyukkal a közepén. Volt ezen formátumok között egy Compact Disc, vagyis CD, amiben tárolódhattak zenék, szoftverek, egy Digital Versatile Disc, vagyis DVD amik filmeket, sorozatokat lehetett tárolni, de még ezek is alkalmasak voltak szoftverek tárolására is, viszont ahhoz már nagyobb kapacitással. Még egy blu-ray lemez, vagyis blu-ray disc is volt, ami már sokkal nagyobb újítást, pl. nagyobb tárhelykapacitást, és sokkal jobb filmminőséget hozott. De szoftverként csak konzolok alkalmazták, mert akkor PC-re már nem voltak hajlandók áttérni, mivel túlnépszerűsítették a letöltésben való szoftvervásárlást, ami átvett minden lehetőséget, és ezért lett ma már az egyetlen lehetőség szoftverbeszerzésekre. Régen ez sem volt. Mindenki el tudott menni műsoros kazettát, DVD-t, valamint játékszoftvert vásárolni lemezen, vagy adatpatronon, vagyis cartridge-en keresztül a legközelebbi médiaszaküzletekbe, de ezt is elkezdték leépíteni úgy, hogy lemezes változatokat is online aktívációhoz kötötték, miután csak letölteni kellett a gépre, ha máshova mentél, és a lemezek TELJESEN feleslegessé váltak.
- Nagypapa!! Mi az, hogy hús, tojás, és tej, nomeg a mogyoró?! - kérdezte az egyik tini unoka, majd a nagyapa így felelt:
- A hús az volt, amikor még lehetett feldolgozni marhát, csirkét, és sertést, valamint lehetett tehén- és kecsketejet inni, és tyúktojásokat enni. A tojás egy ovális alakú étel volt, amiből rántottát, és tükörtojást lehetett csinálni, de meg is mutathatom, hogy néztek ezek az ételek ki. Ma már törvény tiltja az állatok fogyasztását, sőt, bármilyen rossz bánásmódot az állatok felé, mivel egyre több jogot áttestálnak az emberekéiből rájuk. Ma már a húsfogyasztás, húsfeldolgozás, és bármilyen állati eredetű étel vagy hozzávaló feldolgozása is állatkínzásnak minősül, amiért egyre súlyosabb büntetés jár, lassan már tényleges életfogytiglan is, ami sajnos azt jelenti, hogy az elkövető élete hátralévő részét börtönben tölti, mindenféle szabadlábra helyezés nélkül. A másik, amire hivatkoztak, hogy károsítja a környezetet, mondván, hogy túl sok ivóvizet kellett felhasználni, valamint a szarvasmarhák bélgáza metángázt bocsájtott ki. Éppen ezért is először csak egyre drágábbak lettek ezek az ételek az egyre nagyobb adók miatt úgy, mint a cigaretta, majd jöttek a hús, tojás, és állati tej elleni hirdetések a dohányzásellenesek mellett és után, és aztán tiltották be őket. Volt egy glutén és egy laktóz is, amit sokáig sokan voltak képesek megemészteni, de sajnos, ma már egyre ritkul az olyan emberek állománya, lehet, ma már nincs is olyan, akinek nem ártanak. A laktóz az állati tejekben voltak, a glutén pedig a kenyerekben, kiflikben, zsemlékben, egyéb péksüteményekben.
- Mi az a mogyoró?! - kérdezi a 4 éves unoka, mire a válasz:
- A mogyoró egy csonthéjas, kerek étel volt a dióval együtt. Sokáig az is ehető volt az emberek számára, de ma már nem, mert annyira legyengült az emberek szervezete, hogy már mindenki anafilaxiás sokkot kap, ha a szája akár egy aprónyit is ezekhez ér, amibe akár bele is lehet halni.
- És mit csináltak az emberek a te gyerek- és fiatalkorodban, amit ma már csak robotokkal csináltatnak?! - kérdezgetett a 10 éves unoka. Ezt a választ adta a nagyapó:
- Szinte mindent az ember csinált. Nem hittem volna akkoriban, hogy annyi munkát képesek lesznek átvenni a robotok, mint a zeneszerzés, oktatás, és még egy olyat is feltaláltak, ami egy barátot, szerelmet, családot is képes helyettesíteni.
Majd a nagy(p)apó ezzel a mondattal zárta le a beszélgetést és a mesehallgatást, mire az unokákhoz megérkeztek a szüleik:
- Még mielőtt a szüleitekkel hazamentek, hadd mondjak még nektek valamit. Ma már egy nagyon tönkrement világba születtetek bele, ahol már régóta instant élet van. Az emberi értékek már egyre inkább elvesztek mára. Ha ezt megjegyzitek, akkor tudjátok, hogy a mai technológiai lehetőségek nem mindig voltak ennyire maguktól érthetőek, fokozatosan lettek azok, miután létrejöttek. Már a ti születésetek sem érte meg a még jó világot. A világunk nagyon rossz felé fejlődött. Nem voltak az emberek hajlandók más megoldásokat találni a hús, a műanyag, a nejlon, a tej, a tojás, és a fizikai média problémájára, amiket az ördögtől valóként propagáltak a népnek. Most menjetek ezekkel a tényekkel, amit közöltem veletek a múltamból.
A legtöbb unoka már úgy indult el, hogy milyen érdekes és az ő koruknak szempontjából biztonságos világ volt nagyapjuk idejében, és ma már egyre inkább veszélyt jelent nekik a multimédia.