Többször említettem már, hogy milyen rozoga gépezetként működök. Hát most találtam egy „testvérkét”, ami még nálam is rozogább. Ez pedig az anyám laptopja. Kb. 13 éves, ami laptopéletben mérve matuzsálemi kor. És mint ilyen vénséges vén szerkezet, sajnos nem is működik jól. Produkál minden olyan problémát, amelyet el lehet képzelni egy laptop hibás működésében. Már mindenféle javítgatási ötletet kipróbáltunk, de sajnos semmi sem tett benne csodát.
Anyám nagyon el van emiatt keseredve, mert egyetlen kapcsolata a külvilággal ez a laptop. Jó megoldás lehetne venni egy másikat, de ez nálunk kizárólag vicc lehet, mert reményünk sincs rá, hogy egyszer sikerülne lecserélni egy fiatalabb verzióra. Pedig a mai világban az, hogy az embernek legyen egy laptopja, nem olyan luxus, mint mondjuk a 90-es években, hiszen mindent online kell intézni, mindenhonnan azt halljuk, hogy „nézz utána a neten”, „foglalj időpontot a neten” stb. stb. Igen ám, de mind ehhez kell egy gép. Meg egyébként is rengeteg informálódási lehetőség csak a neten van, anyám is nagy magányában, főleg most a vírus időszakban, a laptopjával tudna „beszélgetni”. De ha nem működik, ha csak idegesíti a rossz működés, akkor csak a kárára van.
Mint már említettem párszor, szerintem egy nagyon fura fantáziájú író írja rólam a történetet és velem együtt anyámét is, jó lenne, ha már befejezné ezt a sok hülyeséget, amiket összeirkál rólunk (és bekerülünk az igazi, abszolút, tényleges valóságba), vagy pedig jobb irányba kanyarítaná a történetünket. Mert ez az irány nagyon gáz és egyre reménytelenebb.
Helló író! Térjél már magadhoz !!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése