Azt veszem észre, egyre paranoiásabbak egyes emberek.
Amikor valakire akár egy másodpercnél is hosszabb ideig nézek, néha van, hogy megszólítanak, hogy "mit nézek".
Amikor egy gyerekre nézek, akkor néha van, hogy a szülők nem nézik jó szemmel. Sajnos megvan a félelmük, hogy talán pedofil lehetek, vagy egyéb hátsó szándékom van velük. Pedig ha megtudnák, hogy jóság van bennem, és hogy mennyire szeretnék segíteni szegény gyerekeknek, mivel generációkon át még mindig kevesük kap igaz szeretetet és megértést mind a szüleiktől, mind a tanáraiktól, egyre többet kell tanulniuk, és az egyetlen kedvelt szórakozásuk, hogy online legyenek pl. a közösségi oldalakon, ami inkább veszélyes, mint hogy az utcán nézzenek rájuk.
Vajon miért ilyen bizalmatlanok az emberek egymással szemben?! Ha tudnák, hogy én senkit nem tudnék és nem is akarnék bántani. Én szeretném szeretni az embereket, és szeretnék emberekkel ismerkedni. DE ÍGY HOGYAN?!?!?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése