Tatabányán legyen!!

Azt tapasztalom, hogy minden felnőtt autistáknak szóló esemény, foglalkozás, klub, bármilyen lehetőség csupán Budapesten van. Viszont nem mindenki lakik Budapesten. Nem tudom azt megérteni, hogy megyeszékhelyeken, mint például ahol most mi is lakunk, Tatabányán, miért nem tud létrejönni valamilyen lehetőség felnőtt autisták számára?

Nagyon szeretném, ha amiatt, hogy Tatabányán nincs semmilyen lehetőség felnőtteknek, ismét nem kellene költöznünk. Olyan sokszor költöztünk már, hogy már jó lenne valahol megállapodni. Nem beszélve arról, hogy a Budapestre költözés lehetősége szinte reménytelennek tűnik. Annyira drágák a lakások Budapesten, hogy a miénk árából ott nem kapunk egy másikat.

Aki nem Budapesten él, az el van zárva minden lehetőségtől. Miért? Ez nem igazság. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy megkapja azt a fejlődési lehetőséget, ami neki kell, akár hol lakik az országban. Miért jár egy budapesti lakosnak más, mint egy vidékinek és ráadásul nem is egy tanyán, vagy falun élőnek – annak is járna -, hanem egy megyeszékhelyen élőnek? Aki nem Budapesten él, annak otthon kell lennie a négy fal között és csinálni a semmit? Hogyan lehet így fejlődni? Ha ez van, akkor minek kellett engem eddigi életemben fejleszteni? Ebben az évben már 30 éves vagyok és úgy élek a négy fal között, mint egy öregember, aki már csak a halálát várja és csak azt nézi a naptárban, hogy hogyan mennek a napok egymás után. Ha csak ez van, akkor minden erőfeszítés felesleges volt. Kár volt nekem is és édesanyámnak is keményen küzdeni, hogy fejlődjek. Minek? A négy falnak? Annak aztán igazán mindegy.

Mikor lesz már Tatabányán is valami a felnőtt autistáknak?