Most először írok az április 2-ai Autizmus Világnapja alkalmából.
Ahogy elnézem, nem sokat fog változtatni ez a világnap.
Amúgy sem történik semmi változás afelé, hogy jobb legyen egy autistának, most pedig itt a koronavírus, ami még jobban elmélyíti a bezártságot.
Azok az autisták, akik nem szeretnek emberek közé menni, őket talán ez nem zavarja, de egy olyan autista, mint én, aki megszokta, és mindig is megbecsülte, hogy emberek közé mehet ki az utcára, RÁADÁSUL VÁGYIK IS A KÖZÖS LÉTEKRE OTT, nagyon nehezen viseli, hogy most egy jó ideig otthon kell lennie.
Az autizmus világnapnak akkor lenne igazán hatása, ha az autizmusban érintettek és szüleik, rokonaik, egyéb szeretteik jövője biztosítva lenne mindenhol az országokban, ami a mostani történelmi világban nemigen fog megvalósulni. Talán csak akkor, ha valamiféle égi erők újratelepítenék az egész történelmet a gyári beállításokra, hogy legyen az emberiségnek esélye arra, hogy sokkal igazságosabbá tegyék benne a világot, és hogy kevesebb gyarlóság legyen!!
Attól tartok, addig nem lehet a jövő egyre szebb és jobb!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése