2020. április 30., csütörtök

Ha tényleg annyira depis lennék, mint egyesek mondják...

Blogbejegyzéseimre olyan reakciók jönnek, hogy azt hiszik, akik olvassák, hogy én depressziós vagyok, mert csak a problémákról írok. Pedig nem erről van szó, nem vagyok depressziós, hanem látom a világban lévő sok rosszat és ezt a sok rosszat nem próbálom a szőnyeg alá söpörni és nem tudni róla. Ha valamiről azt mondom, hogy szuper jó, de közben meg nagyon rossz, akkor az nem hazugság? Jobb, ha hazudunk, mintha megmondjuk a valóságot? Autista vagyok, nem tudok hazudni és azt sem szeretem, ha valaki nekem hazudik, vagy próbálja elbagatellizálni a valóságot.
 
Ha valóban depressziós lennék, akkor:
- Olyan gondolatokat osztanék még, hogy öngyilkosnak kellene lenni azok miatt a sok rossz dolgok miatt, amik történtek velem.
- A bejegyzéseim az adott témákról csak arról szólna, hogy bárhogy alakult volna azok helyzete, úgysem sült volna el elég jól. Csupán arról beszélnék, hogy az ember mindent elront, minden ember aljas, gonosz, gyarló népség, és az emberi fajnak nem szabadott volna létrejönnie.
- Mindenkit gyűlölnék, még azokat is, akik jók voltak velünk és elfogadtak minket. Sőt még azt is mondanám, hogy miért születtem meg erre a világra.
- Nem hogy nem értenék egyet a tömeges állattartási kedvvel, még nekünk is lenne egy macskánk, egy kutyánk, és/vagy egy nyúlunk, amelyik nem csak terápiás célt szolgálna, hanem teljes barátságot is az emberi kapcsolatok rovására. Hidegen hagyna, ha hallanék egy olyan hírt, hogy kutyák vagy bármilyen állatok támadtak meg sőt öltek meg egy embert, netán egy gyereket, és az adott állatnak adnék igazat, és azt mondanám, hogy az az ember vagy gyerek minek volt ott azon a helyen, stb.
- Szó szerint értelmezve akarnám a TÉNYLEGES világvégét, mindenféle utána lévő jobbított világ NÉLKÜL!!!!
- 99.9% lenne az esélyem, hogy alkohol-, cigaretta-, kábítószer-, számítógép-, tablet-, és/vagy telefonfüggő legyek. Végül CSAK azért nem lettem, mert édesanyám annyira megértően viszonyul hozzám, amennyire csak lehet.

De nem ilyenekről írok, hanem arról, amit megéltem, amit saját bőrömön tapasztaltam, amit velem tettek – és ha ezek nem voltak jó dolgok, akkor nem írhatom róluk, hogy szuper jók voltak. Szerintem a valóság, akármilyen is, az a valóság és el kell fogadni, hogy olyan, nem kell belemagyarázni valamibe valami mást, ami nincs is benne.
Szóval jó lenne ezeket mérlegelni, mielőtt depisnek ítélnénk, amit leírok!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése